Adatok:
Sz�let�si id�:	1974. november 16.
Leigazolt:	1991. j�lius 8.
�ra:	-
Deb�t�lt:	1994. szept. 24.
Nemzetis�g:	angol
Sz�let�si hely:	Salford
Poszt:	k�z�pp�ly�s

Paul Scholesnak megadatott, ami csak nagyon kev�s angol futballist�nak az elm�lt 70 �vben: igaz�n hazai p�ly�n deb�t�lhatott a v�logatottban.Scholesy 1997 m�jus�ban az akkor m�g a Tottenham alkalmaz�s�ban �ll� Teddy Sheringhamet v�ltotta a D�l-Afrika elleni m�rk�z�sen. Alighogy be�llt, el�k�sz�tette a gy�zelmet hoz� g�lt Ian wrightnak. Meccs ut�n fell�ngolt a vita.

Hogyan lehets�ges az, hogy a szupertehets�ges k�z�pp�ly�s nem alapember a Manchester Unitedben, ugyanakkor nagy j�v�t j�solnak neki a v�logatottban? Scholesy a legegyszer�bb v�laszt adta: ennyire gazdag a Man United kerete. Nem is mondhatott m�st, tal�n a nyelv�t lev�gn� ink�bb, mintsem k�romolja a v�r�s �rd�g�ket.

Paul Salfordban sz�letett, az MU saj�t nevel�s� j�t�kosa. 1993-ban tagja volt az ifj�s�gi FA-kup�ban d�nt�ig jutott g�rd�nak. Abban az �vben m�r az ifj�s�gi v�logatottba is beker�lt, igaz, csak egy m�rk�z�sre. Az az egy azonban az U-18 Eb-d�nt�je volt, amelyet megnyert az angol g�rd�val. Els� profiszerz�d�s�t 1993 janu�rj�ban �rta al� az Uniteddel, 1994 szeptember�ben mutatkozott be a lig�ban. Noha nem tartozott a nagy g�ll�v�k k�z�, a deb�t�l�s par�d�san siker�lt: el�bb a Port Vale ellen l�tt k�t g�lt a Coca-Cola �ltal t�mogatott lig�ban, majd h�rom napra r�, els� bajnokij�n cserek�nt be�llva 11 perc alatt az betal�lt az Ipswich kapuj�ba is.

�lete els� feln�tt szezonj�ban 7 g�lt szerzett, pedig csak t�zszer szerepelt a kezd�ben, s tizen�tsz�r cserek�nt �llt be. A v�r�s haj� leg�ny, Cantona eltilt�sa alatt k�l�n�sen nagy szolg�latot tett a csapatnak. Nem csoda, hogy Sir Alex Ferguson is a sz�v�be z�rta. A sk�t alighanem a t�le telhet� legnagyobb dics�retre ragadtatta mag�t ifj� j�t�kos�t �rt�kelve: "Scholes az United Dalgisha. A fiatal Kennyre eml�keztet minden megmozdul�sa!" - mondta.

Az angolok viszont legink�bb Alan Ballhoz, az 1966-os vil�gbajnok v�r�s haj� jobbsz�ls�j�hez hasonl�tott�k. Csak m�g hozz�teszik, hogy Paul r�ad�sul tehets�gesebb el�dj�n�l. Steve Bruce, az akkori kapit�ny is remek v�lem�nnyel volt fiatal csapatt�rs�r�l: "Scholesyb�l igazi szt�r lesz. Sokat is tesz �rte. Nem csak a haja, hanem a feje is �g� v�r�s az edz�seken, �gy hajt. Bikaer�s l�v�se van, r�ad�sul a t�bbiekn�l is egy �temmel hamarabb �szre veszi, mit is kell csin�lnia."

Alex Ferguson - aki tal�n az �sszes szakember k�z�l jobban ismer j�t�kos�t - ugyanakkor azt sem titkolja, Scholesnak rengeteg lelki probl�m�val kell megk�zdenie: "� a legegyszer�bb, legcsendeseb j�t�kos a csapatunkban. Tipikus proli k�rnyezetb�l j�tt. Szinte senki sem volt futballkarrierje el�tt olyan anyagi helyzetben, mint most, de neki m�g hatalmasabb az ugr�s. Nagyon becs�l�m, mert egy�ltal�n nem sz�llt fej�be a dics�s�g."

Scholesnak k�l�n�sen j�t tesz a vid�ki k�rnyezet, mivel nem teljesen eg�szs�ges, asztm�s eredet� probl�m�ja gyakori l�gz�szavarokat okoz neki. Kis sprayj�vel szinte mindennap mag�nak gy�gyszert - m�g szerencse, hogy ennek az alkot�i nincsenek a doppinglist�n. Mindazon�ltal a jelek szerint l�gz�sprobl�m�ja egy�ltal�n nem zavartatja a j�t�kban, � a csapat legt�bbet fut� tagja. Scholesnak volt m�r j� p�r eml�kezetes meccse a Manchester Unitedben, de a legh�resebbek a v�logatottbeli fell�p�sei. Nagyon j�l j�tszott 1997 nyar�n a Tournoi de France-nak nevezett "mini-vil�gbajnoks�gon" (az angolok, a brazilok, olaszok �s franci�k el�tt nyert�k meg a torn�t, de az�rt az eg�szet elcser�ln�k, mondjuk egy vil�gbajnoki el�d�nt�ra.), de m�g ann�l is jobban 1999 tavasz�n, a lengyelek elleni Eur�pa-bajnoki selejtez�n.

M�rcius 27-�n - Kevin Keegan kapit�nyi bemutatkoz�sa alklam�val - mesterh�rmast v�gott a Wembleyben. Az angolok 3-0-re nyertek a lengyelek ellen, nem vit�s, els�sorban Scholes �rdemek�nt. Tett�nek nagys�g�t csak n�veli, hogy az angol v�logatottban el�tte legut�bb Ian Wright szerzett mesterh�rmast, igaz, az Arsenal volt szt�rja a gyeng�cske San Marin�-iakat t�mti ki. "Komoly" csapat ellen Gary Lineker tartotta a modern kor rekordjait: 1987-ben a t�r�k�k elleni Eb-selejtez�n, 1986-ban a lengyelek elleni vil�gbajnoki meccsen �rt el mesterh�rmast. Scholesyval madarat lehetet volna fogatni a Manchester m�jusi nagy menetel�se ut�n, a kupad�nt�ben r�ad�sul � m�g k�t g�llal is seg�tette a csapat�t.

Azt nagyon sajn�lja, hogy a bajnokok-lig�ja d�nt�j�ben s�rga lapok miatt nem l�phetett p�ly�ra. J�lestek neki azok a kritik�k, amelyek a csapat viszonylagos gyenge profukci�j�t a k�t k�z�ps� k�z�pp�ly�s, Keane �s Scholes hi�ny�val magyar�zt�k, ugyanakkor maradt neki hi�ny�rzete. De azt�n �gy reag�lt: "Sebaj, fogunk mi m�g �gy nyerni, hogy �n is j�tszom.!"Az 1999/00-s szezonban Scholesy 3 sz�ps�gd�jas g�t szerzett (23 m�teres bomba a Bradford kapuj�ba, gy�ny�r� sarkaz�sos g�l a West Hamnek, illetve egy 27 m�teres l�ket a Middlesbroughnak).

Az � kreat�v �tletes j�t�ka nagyban hozz�j�rult ahhoz, hogy az United �v �v�re 97 g�lt termelt a bajnoks�gban. A v�logatottban is az � k�t g�lj�val nyertek az angolok a sk�tok ellen, amivel Anglia kiharcolt az EB-n val� r�szv�tel jog�tA k�vetkez� szezon is j�l siker�lt neki, t�bbsz�r j�tszott ellen�llhatatlanul. Az Old Traffordon az 32 kiv�l� labd�t osztott ki a Panathinaikos ellen, r�ad�sul k�t g�lt is szerzett. A meccs visszav�g�j�n is az � g�lja jelentette az United sz�m�ra az egyenl�t�st.

Az Eur�p�ban szerzett 6 g�lj�val siker�lt be�rnie Denis Law rekordj�t is. Veron �rkez�s�vel megv�ltozott Scholes szerepk�re a csapat taktik�j�ban. Sir Alex Ferguson a 2001/02-es szezonban a csat�rok seg�t�se �rdek�ben el�r�bb tolta, hasonl� volt, mint az elm�lt �vekben Cantona/Sheringham szerepe. Ugyanakkor ez a szerepk�r nem fek�dt Paul Scholesnak. G�l�ns�gben szenvedett sok�ig, de kar�csonykor a dolgok jobbra fordultak Kilenc g�lt szerzett a szezonban, de nem lehet mondani, hogy egy j�l siker�lt szezon volt Scholes sz�m�ra.

Amennyire ki�br�nd�t� volt az el�z� szezonja, annyira brili�ns volt a k�vetkez�, melyben 20 g�lt szerzett nagyban hozz�seg�tve az Unitedet a bajnoki c�mhez. Eml�kezetes meccse volt a Newcastle-beli 6-2-es Man United gy�zelemmel z�r�l mesterh�rmasa, vagy az utols� pillanatokban szerzett gy�ztes g�lja a Sunderland ellen, a k�t k�s�i g�lja az Everton ellen, az Arsenal ellen megynert meccsen szerzett m�sodik g�l. 2003 janu�rj�ban 6 meccsen tal�lt zsin�rban a kapuba, de nem csak ez seg�tette az Unitedet a bajnoki c�mhez. Ferguson taktikai v�ltoztat�saiban Scholes a baloldalra ker�lt t�mogatva a t�mad�sokat.

Majd az �j 4-4-1-1-es rendszerben, amikor is Nistelrooy m�g�tt "�rny�kcsat�r" volt, nagyon j�l teljes�tett. A 2003/04-es szezonban 14 g�llal h�vta fel mag�ra a figyelmet, ebb�l 4-et a Man Citynek r�gott. A legfontosabb viszont az Arsenal elleni FA-kupa el�d�nt�ben szerzett gy�ztes g�lja volt. Eml�kezetes volt a Porto elleni g�lja amit t�vesen les miatt �rv�nytelen�tettek, �s ez k�s�bb a csapat korai Bl b�cs�j�hoz vezetett.

A 2004-es EB ut�n bejelentette, hogy visszavonul a v�logatott�l, mert t�bbet szeretne a csal�dj�val lenni, �s m�g Eriksson h�zelg�sei sem tudt�k megv�ltoztatni az elhat�roz�s�ban. A legut�bbi �vben Scholes 3. lett a csapat g�ll�v�list�j�n 12 tal�lattal. Ennek ellen�re ez a szezon nagyon rosszul kezd�d�tt sz�m�ra, �s m�g borzalmasabban v�gz�d�tt. Az id�nybeli els� g�lj�ra 15! meccset kellett v�rni, �s az id�ny legfontosabb meccs�n az FA-kupa d�nt�j�ben kihagyta a tizenegyes p�rbajban a b�ntet�j�t.